REGÉC

GPS: 48°22'44.1"N 21°20'39.8"E    

48.378917, 21.344389

        A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a XIII.-XIV. század fordulóján. 1316-tól királyi tulajdon. Az 1420-as évek végén Zsigmond király a szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, számosan tulajdonolták, majd 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal veszi el. Unokájának I. Rákóczi Ferencnek a Wesselényi-összeesküvés leleplezése után császári őrséget kellett volna fogadni a várba, de ez elmaradt.  Zrínyi Ilona 1677-ben érkezik gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc tölti gyermekkorát. 1685 november 5-én vonulnak be a várba a császáriak, majd, 1868-ban Caprara generális a császári rendelet értelmében leromboltatta. Regéc várának hadi jelentősége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt.

    A vár Mogyoróskáról és Regéc településről is elérhető. Ha Mogyoróskát választjuk akkor a várhegy előtt hajtsunk végig, majd az Y-nál, a templom felőli úton haladjunk. Az út végén forduljunk jobbra, majd a behajtani tilos tábla előtt a jobb oldalon parkolhatunk (ingyenes).  Séta kb. 35 perc csodálatos környezetben, a végén egy meredekebb emelkedővel. Regéc Háromhuta felé eső végénél van a másik feljáró, amin jó időben egészen a várig fel lehet hajtani autóval. A településen látogatóközpont várja az érdeklődőket.

   A vár felújítása után újjáépült az Öregtorony, amelyben négy szinten multimédiás eszközökkel felszerelt fedett kiállítótér, tornyában pedig kilátó létesült.  A fogadóépületben apróbb ajándéktárgyak is vásárolhatók. 

Nyitva, belépő: http://www.regecivar.hu