SZÖGLIGET

GPS: 48°32'40.6"N 20°39'51.4"E   

48.544621, 20.664270 

    Szádvár első említése 1264-ben történt miszerint várnagya megadta magát a királyi csapatoknak. 1273 körül Tekes sárosi ispán fiainak birtokára cseréli, majd az 1300-as évek legelején Amadé nádor foglalja el. Az 1319-től újra királyi várként említett erősséget az évszázad utolsó évtizedében Bebek György és fiai kapják meg örökbirtokként. 1440-ben Komorowsky Péter seregével elfoglalja és csak 14 év múlva kerül vissza jogos tulajdonosaihoz. A XVI. század folyamán Bebek György által jelentősen megerősített várat 1567 januárjában Schwendi Lázár kassai főkapitány ostrommal foglalta el. 1579-től Rübert János kassai főkapitány, majd 1593-tól Dersffy Ferenc királyi pohárnokmester zálogbirtoka lesz. Az 1604-es év végén Bocskai István csapatai kardcsapás nélkül foglalják el, de két évvel később a bécsi béke megállapodása szerint a Csákyak tulajdonába került. 1608-ban előbb Báthory Gábor, majd Rákóczi Zsigmond birtoka, akinek halála után a nádori bíróság Hetesi Pethe Lászlónak ítéli a várat. 1619-ben Bethlen Gábor csapatai vonulnak be kapuján, ám 1621-ben már a Habsburgok uralma alatt áll. A XVII. század folyamán előbb az erdélyi csapatok, majd a kuruc seregek ostromolták hol több, hol kevesebb sikerrel. 1685. november 5-én a császáriak Caprara generális vezetésével megszállták és felrobbantották a várat, ami többé már nem épült újjá.

    Szögligeten "Szád-vár" tábla jelzi, hol forduljuk le a "főútról". Kb. 2 km-t haladva a várhegy alatti völgybe jutunk, ahol a Szalamandra panzió előtt parkolhatunk. A sorompóval elzárt tanösvényen haladva a piros jelzést kövessük, s kb. 45 perces séta után jutunk fel az egykori tekintélyes vár megmaradt romjaihoz.

 Romjaiban is lenyűgöző látnivaló.

Alsóvár