SEBESVÁR

(román: Bologa)

GPS: 46°52'50.6"N 22°52'41.2"E

46.880708, 22.878114

        A tatárjárás után nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelt várat 1319-ben Elefánti Dezső várnagy parncsnokolta, 1362-től az erdélyi vajda birtoka. 1433-ban losonci Bánffy István és László tulajdona, majd a középkor további évszázadaiban a Bánffyaké. A katonai szempontból jelentéktelen vár a XVI. század közepétől az erdélyi végvárrendszer tagja lett, ezért jelentősebb mértékben kibővítették a védőműveit. 1598-ban a nemesi rendek országgyűlést tartottak a falai között, majd 1660-ban a törökkel vívott vesztes szászfenesi csata után ide menekítették a halálos sebet kapott II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet. Az 1680-ban már erősen romladozott vár elkerülte a felrobbantási parancsot. A Rákóczi szabadságharc idején 1709-ig a felkelőké, majd császári kézre került. A szatmári békekötés után sem rombolták le, pusztulását az idő vasfogának köszönheti.

    A falun áthaladva közvetlenül az út jobb oldalán nagy kőépületet találunk. Itt tegyük le autónkat. Ha tudunk, a faltól kicsit messzebb álljunk meg, mert az emberek oda végzik dolgukat. Az épület után barna tábla mutatja hol induljunk felfelé, de amúgy sem lehet eltéveszteni a várhegyet. A földúton 1o perces könnyed sétával érjük el az egykori erősséget. A vár elég romos, a növényzet teljesen benőtte. Nem árt óvatosan mozogni a falak között.