POZSONY

(szlovák: Bratislava, német: Pressburg, lengyel: Bratysława)

GPS: 48°08'31.9"N 17°06'00.9"E

48.142191, 17.100239

    Pozsony dombja már a korai vaskortól kezdődően védelmi jelentőséggel bírt. Később, a Nyugatrómai Birodalom idején légiók állomáshelyeként szolgált, majd a IX. század közepén földből és fából épített szláv vár állt a magaslaton. Az István király idejében megerősített ispánsági gerendavár 1030-ban II. Konrád, 1042-ben III. Henrik német-római császár, 1241-ben pedig a tatárok támadásának is ellenállt. IV. Béla idején az országos erődítések során kővárrá építették át. Zsigmond király jelentős átalakításokat eszközölt, így palotát építtetett a lakótorony helyére, gyilokjárókat alakíttatott ki és hozzákezdett a kaputorony felhúzásához. 1450-től két éven keresztül Hunyadi János erdélyi vajda birtokolta, majd V. László vette tulajdonba. 1526 december 17-én a várban koronázták magyar királlyá Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget. A XVI. és XVII. században tovább erősítették a török ostromok során megsérült várat, valamint ekkor készültek az újabb emelettel bővült palota saroktornyai is. 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem elfoglalja a várat és az ott őrzött Szent Koronát is magával viszi. A kurucok 1683-ban harc nélkül foglalják el, de a Habsburg csapatok rövidesen visszafoglalták az erősséget. Mária Terézia idején a vár már nem védelmi, hanem kényelmi szempontokat szolgált, később papneveldeként, majd laktanyaként szolgált egészen az 1811-es tűzvészig. A romos erősséget 1953-ban kezdték újjáépíteni.

   A vár megtalálása nem jelenthet gondot, gyakorlatilag mindenhonnan látható.

Nyitva, belépő:

   http://www.bratislavskyhrad.eu/otvaraciehodiny.php

   http://www.bratislavskyhrad.eu/vstupne.php