ZALASZÁNTÓ

GPS: 46°54'21.8"N 17°15'34.5"E

46.906057, 17.259571

„Négy fal közé zárt a télnek
  Szele, hava, hidege:
Kedvelt, tisztelt barátom, Nagy!
  Im! halljad, egy agg rege:
Tátika - most csak omladék,
  S vércse-lakta váráról,
S két fiatal magyar szívnek
  Szerencsétlen sorsáról.”

(Kisfaludy Sándor: Tátika részlet)

     A 412 méter magas vulkáni kúpon, 1246 és 1257 között a veszprémi püspök építtetett várat. Később királyi tulajdonba került, s valószínűleg az ő adományaként kapta meg a csáktornyai Lackfi család. 1403 után birtokolták a Marcaliak, a Szentgyörgyiek, a Pethők. Ezután újra püspöki tulajdon. A törökök a XVI. század végén a törökök kifosztották, lerombolták. 1703-ban a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották.

    Zalaszántót elhagyva kb. 2 km-re jobbra tábla jelzi, hol forduljunk le az erdei útra. Itt 200 méter megtétele után az út kettéválik – itt parkolhatunk. A bal oldali úton elindulva kövessük a piros és alatta a kék jelzést. 20 perc gyaloglás után kék nyíl jelzi a jobb oldali letérőt. Az egykori tábla megrongálva, de az oszlopa még látható! Innen 10 perces gyalogmenettel érünk a következő elágazásig, ahonnan már a kék várrom jelzést kövessük.

   Összességében mintegy 40 perces enyhén emelkedő úton érjük el az egykori várat, ahonnan csodás kilátás nyílik a tájra, na és Rezi várára.