FOGARAS

(román: Făgăraş, német: Fugreschmarkt)

GPS: 45°50'42.9"N 24°58'25.8"E

45.845245, 24.973819

„Egy nagy átok ül Fogarason,
mint úrnő ül a várfalakon,
mint Tízifoné Orkusz falain;
gyakran látom lobogni haját
(épígy lobogott ez árkokon át,
mikor Mayláthot a három oláh
árulva fogta a tornyok alá,
Apaffy vörösen ivott-evett,
robogott Bánfiért szemfedős követ,
börtönben zsoltárzott Béldi Pál
s apjáért könyörgött Cserei Mihály)
ó mennyi átok, ó mennyi kin!
ki e szörnyü nő a vár falain?"

(Babits Mihály: Levél Tomiból - részlet)

    A fogarasi vár első említése 1455, ekkor került az erősség Hunyadi János birtokába. 1464-ben Mátyás király Geréb Jánosnak adományozta, 1505-ben Bornemissza Jánosé, tőle pedig Corvin Jánosra száll a tulajdonjog. 1527-ben Majláth Istvánhoz kerül, aki a régi favázas építmény helyére vizesárokkal körülvett, 10 méter magas masszív bástyákkal védett várat épített. Majláth török fogságban történő halála után (1550) özvegye Nádasdy Anna, később fia, Gábor tulajdonolta a várat. 1589-ben Báthori Zsigmond, 1599-ben Mihály vajda, 1605-ben Gyulaffy László birtokolta. A fejedelmi birtokká lett várat 1623-ban Bethlen Gábor korszerűsítette, majd három évvel később akkori feleségének Brandenburgi Katalinnak adományozta. I. Rákóczi György vásárlás révén jutott az erősséghez, a török viszont erővel ragadta magához (1661). A törököktől Apafi Mihályhoz került, majd a családtól Mária Teréziához, aki 1762-ben elzálogosította a szászok önkormányzatának.

Észak felől érkezve a főút pontosan a várhoz vezet. A főbejárat előtt hatalmas ingyenes parkoló van.

Nyitva, belépő: http://muzeufagaras.ro/vizitare/

     A belépő megváltása után kedvünkre sétálhatunk a várban. Kihagyhatatlan látnivaló!