|
SOLYMOSVÁR
(román: Şoimoş, német: Schojmosch)
GPS: 46°06'31.0"N 21°43'23.7"E
46.108611, 21.723262
Solymos várát az 1270-es években egy 252 méter magas dombra birtokközpontnak építtette Pál szörényi bán. Később Kán László erdélyi vajda, majd 1315-től Károly Róbert birtokolta. Többszöri elzálogosítás után 1440-ben Ulászló király hívei szállták meg. 1444-től Hunyadi Jánosé, a vár ekkor élte fénykorát. 1514-ben rövid ideig Dózsa György megszállta, de a temesvári győzelem után a nemesi seregek visszafoglalták. Később a Perényieké, majd Szapolyai János tulajdona. A törökök egészen 1595-ig bitorolták, amikor is Báthory Zsigmond hadvezére, Borbély György visszafoglalta. 1688 után Solymos is beletartozott a török elleni végvárrendszerbe, így elkerülte a felrobbantási parancsot. A Rákóczi szabadságharc idején elkerülték a támadások, pusztulását az 1788-ban elrendelt felrobbantás okozta.
A településen haladva, a főútról a várhegy előtti kis útra kell lefordulni. A várhegy keleti oldalán a házak között kitaposott gyalogút indul az impozáns falakhoz. A mászás nem megerőltető 15-20 perc alatt fel lehet jutni.
|
|
|
|