LENGYELTÓTI

GPS: 46°40'10.7"N 17°38'33.6"E

     46.669629, 17.642656

   A Lengyel család kastélya a XIX. század elején épült. Később az Inkey családhoz került, akik átalakították az épületet. 1914-15-ben Zichy Béla modernizáltatta és felújítatta, melynek során bevezetették a villanyt, és a vizet, a fürdőszobákat és konyhát csempével borították, illetve kicserélték a nyílászárókat. Ekkor a földszinten 15 szoba és folyosók voltak, az emeleten 12 szoba, 1 kredenc szoba és folyosók, az egész épület alatt pedig pince húzódott. Miután Zichy Béla hivatalos leszármazott nélkül hunyt el a kastély és a birtok Pejacsevich Mikó Endre földbirtokoshoz vándorolt. Pejacsevich a vásárláshoz felvett kölcsönt nem tudta törleszteni ezért a birtokot elárverezték. A kastély 1939 novemberében Somogy vármegyéhez került, tüdőszanatóriumnak szánták, de a háború miatt lengyel katonai menekülttábor volt a falai között. 1944 júliusától szükségkórházként üzemelő épület egy évvel később már orosz kórházként működött. 1947 május 15-én végül megnyílt a szanatórium és egészen 2006-ig kórházként működött. A 2007-ben magánkézbe került kastély felújítására több, mint egymillárd forintnyi uniós pénzt nyert el két offshore cég, akik a tervek szerint wellness szállót, borüzemet működtettek volna a falai között, a parkban pedig teniszpályát és uszodát építettek volna. A cégek eltűntek, így 2014-ben a kastély és park visszakerült önkormányzati tulajdonba.
   A szomorú sorsú kastélyt a Rákóczi út. 18. szám alatt találjuk. Kapuja éppen nyitva volt, így besétálhattam a lezárt épülethez. Parkját gondozzák, de az épület állaga rohamosan romlik, felújítására nincs forrás.